A szolgáltatások célja, feladata

 

A hajléktalan drogfüggő emberek közterületeken történő felkutatása és az élet védelme.

Ügyfeleink körében végzett utcai szociális munkában az absztinencia elérése hosszabb távú célként fogalmazható meg.

Együttműködés esetén a drogfogyasztásból adódó egyéni és társadalmi károsodások csökkentése, ruha és élelmiszer adományok osztása, nappali és bentlakásos ellátás lehetőségének biztosítása, illetve további szociális ellátási formák igénybevételének elősegítése, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés.

 

 

 

Ellátási területek

 

Utca I vonatkozásában Budapest Főváros pesti oldala,

Utca II vonatkozásában Budapest Főváros budai oldala.           vissza az oldal tetejére

A hajléktalan drogfüggők körében végzett utcai szociális munka az utcán önállóan megjelenő professzionális szociális szolgáltatás, mely a szenvedélybetegek ellátatlan, intézményes kapcsolatokkal nem rendelkező egyéneit, csoportjait célozza meg.

Módszerek:

 - kapcsolatfelvétel (hólabda módszer, kapuőrök alkalmazása)

- korai kezelésbevétel,

- a drogfogyasztásból adódó egyéni és társadalmi károsodások csökkentése

- rendszeres kapcsolattartás

- az ellátórendszerbe történő integrálás

 

 

 

Ellátottak köre - a célcsoport jellemzői

 

 

Budapest területén sok olyan helyszín van, ahol hajléktalan drogfogyasztók elhagyott romos házakban, barlangokban, hétvégi nyaralókban, lépcsőházakban rejtőzködve élnek, de vannak olyan jól meghatározható közterületek is, ahol a nyílt köztéren rendszeresen tapasztalható intravénás és egyéb drogfogyasztás.

Klienseink többségében reményvesztett, jövőkép nélküli emberek. Munkahelyük általában nincs, így kéregetésből, kukázásból, recepthamisításból, prostitúcióból, a kábítószerek kismértékű terjesztéséből és kisebb lopások elkövetéséből tartják fenn magukat napról napra.

Többségükre jellemző, hogy kisebb (2-5 fős) vagy nagyobb (10-15 fős) csapatokba verődnek, és napjaikat, éjszakáikat is együtt töltik. Megfigyelhető az is, hogy a meglévő csoportokhoz látszólag rendezett háttérrel rendelkező fiatalok is csapódnak.

Vannak olyan, elsősorban szerves oldószereket használó klienseink is, akik magányosan, pl. barlangban, elhagyott romos házban, vagy lépcsőházban élnek. Többségük a szerfüggőség mellett egyéb pszichiátriai betegségekkel is küszködik.  Klienseik között sok a volt állami gondozott, akiknek családi háttere részben, vagy teljes egészében hiányzik. A hajléktalanság oka lehet még az elviselhetetlen családi légkör, vagy a drogfogyasztás miatt megromlott családi kapcsolat.

A közös sors és a közös élethelyzet miatt nagyon erős a drogfüggő hajléktalan emberek csoportjainak belső kohéziója. Ebben a viszonylatban nem a leállás és a drogmentes élet az elérendő, vágyott cél, hanem az extrém „betépés” állapota, és az egyéni léthelyzet/szenvedélybetegség társakkal történő megosztása. A csoport tagjai nem a leállásban, hanem a közös anyagozásban erősítik egymást. Kulcsfigurái nagyhangú, extravagáns emberek, akik nélkülözhetetlenek a recepthamisításban, az anyag beszerzésében, vagy a társas élet vezetésében. Őket józanul ritkán látjuk, és gyakran halljuk tőlük, hogy „rajtunk segíteni már nem lehet”.

A csoportok belső kohéziója és a kulcsfigurák erőteljes hatása tehát nagyon megnehezítik a csoportból történő kiválás és így a leállás lehetőségét, annál is inkább, mert a hivatalos kezelő helyek (kórház, rehabilitációs otthon, reintegrációs intézmények) elérhetetlennek tűnnek számukra. - „Nincs személyi, TB kártya, nincs megfelelő ruha, tisztasági eszköz, mert nincs pénz, nincs cigaretta, mert fizetni kell érte, mert várakozási lista van, és mert mit csináljak utána, jöjjek vissza az utcára?”-

Klienseink 99 %-ra jellemző, hogy a különböző segítő intézményekkel nincs semmiféle kapcsolatuk. A maradék 1 % tűcsere programban vesz részt.

Legtöbbjüknek többször volt már öngyilkossági kísérlete is. A hajléktalan drogfüggő emberek körében jellemző a többféle kábítószer együttes használata. Politoxikomán klienseink körében a leggyakoribb szerkombinációk a szerves oldószerek és alkohol, az alkohol és gyógyszerek, heroin és gyógyszerek, mindez marihuánával, és amphetaminokkal kiegészítve. Kokainfogyasztásról csak elvétve hallottunk. Jellemző továbbá, hogy célcsoportunk tagjai viszonylag könnyen váltanak szert annak megfelelően, hogy mihez tudnak hozzájutni.

Elmondásaik alapján sokszor közösen használnak fecskendőt és tűt! A Hepatitis fertőzöttség klienseink körében nagy számban megtalálható, és van olyan hajléktalan kliensünk is, aki H.I.V. pozitívnak mondja magát. Fanyar mosollyal mesélte: „általában én szúrok utoljára”.

A TBC-s betegségek is jelen vannak, hasonlóan az intravénás droghasználatból adódó mély tályogokhoz. Egészségügyi állapotukra továbbá jellemző az alultápláltság, a tisztálkodás hiánya, és a különböző bőrbetegségek jelenléte.

A hajléktalanságon belüli halmozottan hátrányos helyzetük abból adódik, hogy összetett szenvedélybetegségük már régen megfosztotta őket attól, hogy önállóan bármit is kezdeményezzenek, vagy végig tudjanak vinni. Ráadásul rossz tapasztalataik vannak, mert a meglévő hajléktalanokat és drogbetegeket ellátó intézményrendszer nem tudja, vagy nem szívesen vállalja fel speciális problémáikat. A kliensek gyakran panaszkodnak arról, hogy bántalmazzák Őket a rendőrök, illetve hajléktalanként a kórházakban, rehabilitációs otthonokban negatív megkülönböztetésben részesülnek.

Összességében elmondható, hogy klienseink halmozottan hátrányos helyzetű problémás drogfogyasztók. Ennek jellemzői a komoly testi-lelki függőség, az étkezési és higiénés problémák, a prostitúció, a fertőzések /TBC, HIV, Hepatitisz, bőr/, az anyagi és társas problémák /régi barátok, kapcsolatok elvesztése/, az esetlegesség, a megváltozott tudatállapot, a megváltozott munkaképesség, a munkanélküliség, a stressz, a depresszió és különböző pszichiátriai problémák, a nincstelenség, a hajléktalanság és a kriminalitás. Számukra a megváltozott tudatállapot elérése, vagyis a drog elsődleges szükségletté vált. Beépült a személyiségükbe, az anyagcseréjükbe és a mindennapos életükbe.

Klienseink zömében 40 év alatti fiatalok, túlnyomó többségben férfiak.

 

vissza az oldal tetejére

 

 

 

 

biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

 

• A budapesti drogszcéna feltérképezése

 

2001. szeptemberében a különböző társ- és egyéb intézmények bevonásával elkezdtük azokat a lehetséges területeket feltérképezni, ahol hajléktalan drogfogyasztók lehetnek. Munkánkat a Budapesti drogszcéna feltérképezésével kezdtük. Megkerestük, felkutattuk a jellemző helyszíneket, kerestük a drogfogyasztásra utaló jeleket: az eldobált gyógyszeres dobozokat, fiolákat, szipus zacskókat, hígítós üvegeket, fecskendőket, kanalakat, égetett sörös dobozokat és a nélkülöző embereket. Végigjártuk a lakótelepeket és a város elhagyott részeit, de az aluljárókat, a pályaudvarokat és a nagyobb parkokat is. Kutattunk barlangokban, összetákolt kunyhókban, elhagyott romos házakban, föld alatti pincerendszerekben és köztereken.

És persze találtunk drogos csoportokat, magányos egyéneket, akiknek legtöbbször mindenre (ruha, cipő, élelem, lakhatás, kórház, rehabilitáció, emberi kapcsolatok, pénz, elfoglaltság, törődés) szükségük van, de a drog gyakran erősebb bármilyen vágyott szükségnél.

Ezzel párhuzamosan aktív team munkába kezdtünk, a közös szakmai alapokat kialakítottuk, és a különböző társ és egyéb intézmények bevonásával elkezdtük a lehetséges helyszínek meghatározását. Ez a munka a mai napig is tart, mert bővülő kapcsolataink révén folyamatosan újabb és újabb helyszínekre jutunk el.

 

 

• A meghatározott helyszíneken rendszeres jelenlét biztosítása, adományok osztása

 

Az utcai szociális munka sikere a bizalom kiépítésén túl a rendszerességen alapul. Éppen ezért igyekszünk kiszámítható módon megjelenni klienseink aktuális tartózkodási helyszínein (bizonyos közterek, barlangok, elhagyott romos házak, föld alatti pincerendszerek, erdőszélén kialakított szálláshelyek stb.) és ott rendszeres segítő tevékenységet végzünk. Helyszíneinken az igényeknek megfelelő (ruha, élelmiszer, gyógyszer, kötszer, takaró, pokróc, stb.) adományokat osztunk.

 

 

• A drogfogyasztásból adódó egyéni és társadalmi károsodások csökkentése

 

Ennek jelmondatai a következők lehetnek:

 

Ha már használsz kábítószert, használj tisztán, ne fertőzd meg magadat és másokat.

Ha már használsz, használj kevésbé kockázatos módszerrel.

Ha már használsz, használj kevésbé veszélyes anyagot.

 

A fecskendő és tűcsere a közhiedelemmel ellentétben nem járul hozzá a drogfüggőség kialakulásához és annak fennmaradásához. A kialakult drogfüggőség az, ami az újbóli szerhasználatra ösztönöz, a steril eszköz csupán biztonságosabbá teszi az amúgy is meglévő szerhasználatot. Az utcai munka és a tűcsere a kezelési lánc első láncszemének tekintendő, ugyanis a korai kapcsolatfelvétel által a drogfogyasztásból adódó egyéni és társadalmi károsodások csökkentésében, illetve a drogfogyasztás abbahagyásának elősegítésében van kiemelten fontos szerepe.

Biztonságos droghasználat nincsen, utcai munkásaink azonban képzettek a biztonságosabb droghasználat alapvető szabályairól, így a különböző kábítószerek rövid és hosszú távú hatásairól, következményekről, a drogfogyasztással kapcsolatos kockázatok, ártalmak, fertőzések (AIDS, Hepatitis, bőrfertőzések) és a túladagolás elkerülésének lehetőségeiről, melyekről klienseiknek tájékoztatást adnak. Ugyanilyen fontos a biztonságosabb szexuális élet és az egészségesebb életmód edukációja, kondomok osztása.

Szükség szerint tájékoztatást adunk továbbá a rendelkezésre álló drogsegélyhelyek, hajléktalan intézmények, szolgáltatások elérhetőségeiről és az egyéb közvetlen támogató források igénybevételéről.

Utcai munkásaink rendszeresen gyűjtik a közterületen eldobált használt fecskendőket és tűket, a szakszerű gyűjtőkonténerekről és a veszélyes hulladék megsemmisítéséről a Septox KFT gondoskodik.

 

 

• Krízisintervenció

 

A hajléktalan problémás drogfogyasztók többsége elhagyott romos házakban, félreeső helyeken, sátrakban, barlangokban, romos házakban, életveszélyes körülmények között él. Életveszélyes helyzet alakulhat ki a szerhasználat túladagolásából is, de pl. a szerves oldószerek nyílt láng (dohányzás, főzés) használata mellett történő szívása is életveszélyes lehet.

A drogfogyasztói helyszíneken az utcai szociális munkások rendszeres jelenléte lehetőséget ad az életveszélyes helyzetekben történő, akár azonnali beavatkozásra.

 

 

• Segítő kapcsolat

 

A segítő kapcsolat kialakítása az utcai szociális munka egyik célja, mivel feltétele a rendszeres kapcsolattartás és együttműködés. A segítő kapcsolat az egyéni esetkezelés és a szociális ügyintézés mentén alakul.

Feltétele a bizalom kiépítése, a segítő és a kliens között létrejövő őszinte kapcsolat kialakulása, és a kliens akarata a változtatás irányában. A segítő kapcsolat alakulásának előírt szakmai követelményei vannak. Nagyon leegyszerűsítve a probléma azonosítása, a megoldás menetének közös kidolgozása, a mindkét fél által történő feladatvállalás, a szerződéskötés, a végrehajtás és leválás, valamint a munkafolyamat elemzése. Mindezek alapján a segítő kapcsolat az egyéni esetkezelés és a szociális ügyintézés mentén alakul, melyet meghatároz a szolgáltatásban részesülő szükséglete, motivációja és együttműködése. Együttműködés és motiváció hiányában a segítő kapcsolat gyakran csak empátiával történő meghallgatásra, vigasz és támasznyújtásra alkalmazható.

A velünk történő együttműködést a motiváción túl nagyban befolyásolja a célcsoport tagjainak aktuális állapota. Nem lehet ugyanis egy segítő beszélgetést folytatni, vagy egy szociális ügyet intézni, ha a kliens elvonási tünetekkel küszködik, nagyon be van állva, éppen a napi anyagszükségletének beszerzését intézi, vagy ha fázik és éhes.

Van olyan politoxikomán kliensünk, aki az élelmiszer és ruha adományon kívül csak elveszett iratainak pótlásában kért segítséget, de az iratai beszerzésének ügyintézését közel fél éve nem tudjuk elkezdeni, mert vagy nincs jelen a megbeszélt időpontban, vagy olyan állapotban találunk rá, mely lehetetlenné teszi a közös munkát.

Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy hajléktalan heroinfüggő fiúval már az első beszélgetés után a klasszikus segítő folyamat lépéseit tudtuk kialakítani és alkalmazni. Ennek során kliensünk három napon belül kórházi elvonó kezelésbe került, majd felvételt nyert egy rehabilitációs otthonba…

Összefoglalva: A problémás drogfogyasztók körében végzett segítő tevékenység elsősorban az élet védelmére vonatkozik, illetve az előzetesen meghatározott cél (egyéni és így a társadalmi károk csökkentése, adományok biztosítása, elveszett iratok pótlása, leszokás elősegítése, családi kapcsolatok helyreállítása, egyéni problémák megoldása, munkavállalás, lakhatás, rehabilitáció stb.) eléréséig tart, de az utógondozás keretein belül azon túl is.

 

vissza az oldal tetejére

 

A szolgáltatás működésének alapfeltétele az anonimitás és az önkéntesség. Fontos szempont továbbá a szolgáltatás biztonságos igénybevételének megteremtése, de ez a rendőrség és a politika hatásköre.

Az utcai szociális munkások rendszeres tevékenysége megelőzheti a különböző fertőzések és vírusok terjedését. A drogfüggőségtől meg lehet szabadulni, a H.I.V., a Hepatitisz vírustól azonban nem. Az utcai szociális munka keretein belül az egyéni és társadalmi károk csökkentésére a következők vonatkoznak:

- H.I.V., a Hepatitis prevenció (steril eszközök biztosítása, edukáció)

- a biztonságosabb droghasználat és az egészségesebb életvitel elérése, adományok osztása

- az állapotromlás megakadályozása, az életminőség növelése

- motiváció egy normálisabb életvitel felé.

A problémás drogfogyasztók jelentős részének már több sikertelen elvonó, vagy  rehabilitációs kezelése volt, ezért gyakran azt gondolják, hogy nem képesek, vagy egész egyszerűen már nem is akarnak leszokni. Azt tudjuk azonban, hogy a legtöbb drogfüggő életében legalább egyszer eljön az a pillanat, amikor tényleg le akar állni. Ha ekkor az utcai munkás jelen van, küldetése maximálisan teljesülhet.

Az utcai szociális munkás gyakran az egyetlen kapcsolatot jelenti azzal a világgal, melyből a drogfogyasztó korábban elindult. Éppen ezért az utcai munkás egyik legfontosabb szerepe a közvetítés. Ennek több színtere lehet:

- az egyén és közvetlen környezete között

- az egyéni igények és a segítő intézmények, források adta lehetőségek között

- az adott szubkultúra és a szociálpolitika, illetve a drogpolitika és a döntéshozás között

- az adott szubkultúra és a - társadalom egésze között.

A közvetítő szerepen túl a drogfogyasztókkal foglalkozó utcai szociális munkásoknak egyéb szerepei is vannak. Ilyenek például:

- problémamegoldó: minden esetben a klienssel együtt történő közös munka, mely meghatározott szabályok szerint történik

- vigasz és támasznyújtó: gyakran az utcai szociális munkás az egyetlen, aki meghallgat

- képessé tevő: klienseink közül nagyon sokan hiszik azt - leggyakrabban kétségbeesettségtől vezérelve -, hogy Ők már sohasem tudnak leszokni

- tanító: biztonságos droghasználat nincs, ez mindig kockázatokkal jár, viszont az a biztonságosabb droghasználat, a biztonságosabb szexuális élet és az egészségesebb életmód megtanulható

- képviselő: a problémás drogfogyasztók többsége hivatalos ügyeit egyedül képtelen elintézni, képviseletre szorul

- befolyásoló: az egyéni fejlődés elérésére vonatkozik

- tükörtartó: a realitásokkal való szembenézést teszi lehetővé.

Mindez együttvéve a segítő szereppel jellemezhető. A segítő szerep ideális esetben a fent leírtakat együttesen tartalmazza.

Az egyéni esetkezelés konkrét, professzionális, egyénre szabott segítségnyújtás, melyben az utcai munkás szerepei és feladatai önállóan jelennek meg. Ennek része a szociális ügyintézés, (elveszett iratok pótlása, segélyek, járulékok, leszázalékolások intézése, hivatalos levelek, beadványok szerkesztése, jogsegély, postacím biztosítása stb.) mely a közvetítő szerephez áll legközelebb, vagyis olyan beavatkozást takar, mely a szolgáltatásban részesülőt az Őt megillető és rendelkezésre álló külső erőforrásokban, közvetlen támogató rendszerek elérhetőségében részesíti. Mindezek alapján az utcai szociális munkások konkrét feladatai:

- az élet védelme

- egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés

- étel és ruha adományok biztosítása

- H.I.V és Hepatitis prevenció, tűcsere és a közterületen eldobált használt, fertőzésveszélyes fecskendők és tűk szakszerű begyűjtése

- rendszeres kapcsolattartás és motiváció a leszokás vagy egy megfelelőbb életvitel felé

- a saját felelősség erősítése

- a lehetőségeikre és a képességeikre történő rávilágítás

- a problémamegoldó, kezelő és döntéshozó képességek erősítése

- a kapcsolati háló feltérképezése

- információ-szolgáltatás

- szociális integráció elősegítése

- a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának elősegítése

- pénzkezelésben nyújtott segítségnyújtás

- életvezetésében nyújtott segítség

- előítéletek csökkentése

- kriminális prevenció

©  Készült az Utcafront megbízásából 2015. Design: Borbély Péter